Felsőtelekes irodalmi nevezetessége, hogy 1873. május 4-én itt született Telekes Béla költő, az Ady előtti költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Családja szepesi származású volt, eredeti családnevét (Klein) 1891-ben változtatta a szülőhelye iránti tiszteletből Telekesre. Édesapja bányatiszt volt a felsőtelekesi kincstári vasércbánya előkészítő munkálatainál. Édesanyját 6 éves korában elvesztette, ezért nagynénjéhez került az Abaúj-Torna megyei Aranyidkára. Selmecbányán érettségizett, majd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult. Végül is nem fejezte be egyetemi tanulmányait, mert korán nősült, és családjáról kellett gondoskodnia.

Különböző újságok és folyóiratok, illetve könyvkiadók munkatársa volt. Verseket, monológokat, jeleneteket, tanulmányokat írt, és különösen sokat fordított. 1900-ban rövid ideig tanár volt Hódmezővásárhelyen, majd ismét az irodalommal kereste kenyerét. Később ismét állást vállalt, biztosítási tisztviselő lett. 1920 után azonban teljes egészében az írásnak szentelte életét. Első verseit még selmecbányai diák korában a helyi lapok, illetve Kiss József híres lapja, A Hét közölte. 1891-ben került Budapestre, ahol Kiss József vezette be az irodalmi életbe.

Első verseskötete 1895-ben jelent meg Káprázatok címmel. Ez a kis könyv teljesen új hangot ütött meg a magyar költészet múlt század végi állóvizében. Kritikusai szerint "elsőként szólaltatta meg a küszöbön álló huszadik század emberének nyugtalansággal teli életérzését". Tóth Árpád egyik legkiforrottabb nyelvezetű műfordítónknak tartotta. (Többek között Shakespeare, Rostand, Puskin, Lermontov, Hauptmann, Moliére, Dumas műveit ültette át nyelvünkre.)

Második verseskötetét (Versek, 1906) a már porondra lépett Ady Endre is melegen üdvözölte a Pesti Naplóban. Későbbi költészete is figyelmet érdemel, bár kétségtelen, hogy a Nyugat első nemzedékével már nem tudott lépést tartani, de méltán nevezhetjük a modern magyar költészet egyik előfutárának. 1939-ben saját kiadásában jelent meg Fekete gályán című kötete. Még életében, 1956-ban a Magvető Kiadó gondozta Válogatott versek című könyvét. 1960 október 28-án hunyt el Budapesten. 1975-ben és 1980-ban ismét megjelent egy-egy válogatás költészetének legjavából (Ez itt az álom rengetegje; Az én múzsám). Szülőhelye gondosan ápolja Telekes Béla emlékét: 1985-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére a művelődési ház falán, később az általános iskola is felvette a nevét, és utcát neveztek el róla.